Keletkezéséről a néphit azt tartotta, hogy maga Lucifer építtette hét nap alatt alsósági ördögeivel, hogy a magasból gyönyörködhessen a táj szépségében.

A tanúhegy közel 5 millió éves, jelentős része ma már tájvédelmi körzet. Vas megye keleti részén, a Kemenesalja sík vidékéből magasodik ki, lábánál szőlőskertek, nem messze egy kisváros, Celldömölk. (A Ság hegye Magyarország legkisebb borvidékének  egyik része, a Somlóval és a Kis-Somlóval alkot közös tájegységet, a Balaton-felvidéki tanúhegyek legnyugatibb tagja.) Savanykás „vesemosó” fehér borát, a „Sagweinerként” ismert gyógyitalt a XIX. századi Európában patikákban, gyógyszerként árulták. A terület szőllő allományában legmeghatározóbb az olaszrizling. Otto von Bismarck kancellárnak kedvelt.orvosai által ajánlott itala a Ság hegyi bor volt. Tőle származik állítólag az a helyiek által legendásnak tartott mondás „a sági bor gyógybor’”

A leírások szerint a hegy bazaltját már a rómaiak is bányászták, a Borostyánút és Savaria útjait ebből építették. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött, és a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna követ termeltek ki.

Tetején a Trianoni-emlékkereszt magasodik, amelyet 1934-ben, adakozásból állítottak fel a helyiek. 1891-ben Eötvös Lóránt a hegy területén folytatta geodéziai kutatásait a róla elnevezett ingával. Kutatásainak jelentőségét – szintén fenn a csúcson – ma is emlékoszlop hirdeti.

Túrázni indulóknak egy jó tanács: ha a madártani ösvényen szeretnének a feljutni a csúcsra, akkor a parkolótól induljanak, ha a geológiain, akkor a vulkánösvénnyel egy útvonalon haladjanak.

A tanúhegy lankája egyébként homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

Útközben számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő. Ilyen a tavaszi hérics és a leánykökörcsin. Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék és baglyok is rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is.

Az túraút felénél érdemes megállni a Sághegy Múzeumnál, ahol a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét mutatják be interaktívan. Maga az épület is érdekes, hiszen hajdanán a bánya transzformátorháza volt. Most árnyas játszópark és életnagyságú „kősimogatók” várják a túrázó családokat, ahol a gyerekek nemcsak megcsodálhatják, hanem végig is simogathatják Magyarország köveit.

Sokan a helyiek közül is hisznek a föld töréspontjaiból áradó energiák jótékony hatásában

Fent a 279 méter magas bazaltvulkán kráterében páratlan a nyugalom, harapni lehet a friss levegőt, és ha jókor vagyunk jó helyen, állítják a helyiek, a kráternek olyan energetikája van, ami még a fejfájást is elmulasztja. A kráter gyomrában, kövekből kirakva turisták neveit olvashatjuk ki, folyton változó óriás puzzle ez, mi is rakosgathatjuk tovább, szabadon.Érdemes felkeresni a vulkanológiai látogatóközpontot, ezt a Kemenes Vulkán Park névre keresztelt erődszerű objektumot, ami a tűzhányó lábánál épült, és Magyarország egyetlen vulkánokat bemutató és a tűzhányók működésével foglakozó kiállítótere. A torony tetején, a kilátószobában pedig páratlan panoráma tárul elénk – rálátni az egész Ság hegyre.