Azon hely, ahol a fülemüle Sitke madár szép számban él, ásatási leletekkel igazolhatóan, ősidők óta, kisebb-nagyobb közösségekben emberek által is lakott.  Bronzkori, avar kori és római kori települések nyomai lelhetőek fel a Hercseg-hegy körül. Friss vizek fakadnak, bújnak elő a hegy lábánál és táplálják a Kemenesalja Rába folyó felé csörgedező patakjait. A Bölönt ér forrásánál római korból származó fürdőmedencét láthat a kutató tekintet. A 32 Celsius meleg forrásvízzel táplált, a rómaiak által épített medencét, az 1960-években Sitke község lakossága még közstrandként használta. Az 1930-as években komoly kutatások feltárások, ásatások folytak Sitkén és környékén. Kis és Nagy Sitke település területén komoly méretű romai kori település, Bassiána maradványait tárták fel. Kő lakóházak, amfiteátrum és a már említett fürdő mellett több jelentős középület maradványaira bukkantak.

 A Ság-hegy és a Hercseg hegy közötti területeken avar kori települések feltárása napjainkban is folyamatosan zajlik. Egy már korábban feltárt, Sitke közeli, Avar vezér halomsírjának lelet anyaga Budapesten a Nemzeti Múzeumban megtekinthető. Kalandozások korának vége felé települnek le e vidéken is honfoglaló őseink.

Vezetőik a Ják nemzetségből származó család tagjai. A család teljes különválása a 13. Században történik, ekkor tűnik fel először a nekik nevet adó, és egyben településnév a Sitkey egy 1283-as adománylevélben. A család központi lakóhelye mindig ez a falu maradt annak ellenére, hogy a család több tagja Zala - Győr-Moson és Sopron vármegyei falvakban települt le a későbbiek során. A fülemüle Sitke madár kapcsolódását az egész történethez a Sitkey család és a falu címerében szereplő madárábrázolás igazolja leghitelesebben.

  Sitke fejlődésének során a 15. században, 1479-ben mezővárosi (oppidium) rangot ért el. Az itt élő Sitkei család Kis- és Nagy-sitkei ágra vált ketté.