Szombathely irodalmi vonatkozásai nagyon szerteágazóak: gondoljunk csak James Joyce világsikerű művére, az Ulyssesre. Rohoncon (ma Ausztria) született Faludy Ferenc, a nemrég elhunyt költőóriás Nagy Gáspár, a kemenesaljai Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, Dukán Dukai Takách Judit. Csöngén látta meg a napvilágot Weöres Sándor, a vele szomszédos Ostffyasszonyfán Petőfi Sándor nyomait kutathatjuk. utána Egyházashetye felé vehetjük az irányt. A Sághegy és a Somló hegy között félúton, Iszkázon tiszteleghetünk Nagy László emléke előtt.
 

Az emlékmúzeumnak otthont adó épület Weöres Sándor szüleinek lakóháza volt. A csöngei templommal átellenben álló birtokközpont, a Weöres-ősök kúriája mára elpusztult. Az emlékház kiállításának rendkívül gazdag anyaga megeleveníti a régmúltat is, bemutatja a költõ őseinek idejét, egészen Weöres Sándor nagyapjának koráig. S természetesen képet ad Weöres Sándor életéről, életművérõl, személyiségéről, Vas megyei, csöngei kapcsolatairól. A Weöres-emlékház szépen gondozott parkja eszmei helyszíne a pihenésnek, a töprengő szemlélődésnek. Csöngén járva érdemes megtekinteni a település evangélikus templomát, amelynek fakarzata egy bevésett latin mondatot rejt. A hagyomány Petőfi Sándornak tulajdonítja a bevésést, aki Ostffyasszonyfái hónapjai alatt Csöngére járt istentiszteletre, s a karzatnak erről a pontjáról figyelte csöngei szerelmét, a földesúri padsorokban helyet foglaló Csáfordi Tóth Rózát. A templom mögötti temető bejáratánál található Weöres Sándor édesanyjának, Blaskovich Máriának, Ferenczy Béni készítette síremléke, beljebb pedig a Weöres-kripta, amelyben a költő ősei nyugszanak.

Egyházashetye Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum

Egyházashetye Szent István-kori település. 1338-ban még Hege néven, 1470-ben már Egyházashege néven említették a kemenesaljai községet. A nevesebb nemesi családok (Choron, Gotthárd, Felsőbüki Nagy) mellett a helyi nemesség (Hrabovszky, Thulman, Berzsenyi, Barcza, Tompos, Vargyai, stb. családok) is jelentős birtokkal rendelkeztek. Ami igazán nevezetessé tette, hogy 1776. május 7-én itt született Berzsenyi Dániel költő, ódaköltészetünk óriása, az akadémia rendes tagja. Bár a sors előbb a közeli Sömjénbe (Kemenessömjén), majd a Somogy megyei Niklára vetette, a Kemenesalja eszményített, lírai magasságokba emelt képe számos versében megjelent.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1750 körül épült barokk szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be a költő tiszteletére. A szobában és a konyhában néhány használati tárgya, családi bútorok, könyvek, képek és egyéb dokumentumok láthatók. Az épület külső falán a költő születésének 100. évfordulóján, 1876-ban emléktáblát helyeztek el. Az emlékmúzeum mellett, az egyik helyiségben a községi könyvtár működik.

Nagy Gáspár költő szülőháza

Emlékházzá avatták és felszentelték Nagy Gáspár(1949–2007) Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja szülőházát a Vas megyei Bérbaltaváron 2013. szeptember 28-án. Az egykori szülőház felújítását a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ támogatása és sokak összefogása tette lehetővé. 

A kiállítás végig vezeti a látogatót a költő életén, pályájának legfontosabb állomásain, kiemelve a család és a szűkebb környezet szerepét, amely Nagy Gáspár költészetében mély nyomot hagyott. „Ebben a házban vajúdott anyám, szíve szívemhez énekelt" verssor fogadja az egykori felújított lakóházba belépőt. Nagy Gáspár 14 éves koráig élt a bérbaltavári házban, utána Pannonhalmára, majd Budapestre került – de mindig itt érezte otthon magát: itt élt a verseiben sokszor megénekelt, az őt nevelő legendás keresztanya, a „Kereszt", és itt hallgatta 1956 őszén a levert forradalom után Nyugatra menekülő pesti srácok történeteit.

NAGY LÁSZLÓ EMLÉKHÁZ
ISZKÁZ

„Mióta verset írok, célom a kifejezés plaszticitása, erőteljessége, merészsége. Mindez kapcsolatos a formával, metaforával, ritmussal. Átkozott és babonás konzervált őskori szokások közé születtem a Bakonyalján. Ott nevelődtem mesék és balladák közt, a bájolók parancsoló ritmusában, a házra támadó regösénekek Niagarájában. Verseim néhány vonása innen való.”

/Népköltészet, népi-nemzeti költészet, 1965/

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda. Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995). Itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István).

A fiatalok városba költöztek. A diktatúra a távlatokat és a hagyományos életet tönkretette, jószágok nélkül, szerepüket vesztve a lakatlan gazdasági épületek ledőltek. A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az Iszkáziak szeretetéből és közadakozásból helyreállítva 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.
A szülőház emlékházzá alakításának fő célja: Nagy László szellemi örökségének ápolása a szülőföldön, életművének elmélyült megismertetése. Ennek elérését szolgálja az iszkázi székhelyű Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány. Az alapítvány az iszkázi önkormányzattal közösen gondozza az emlékházat, részt vesz a kulturális örökség megóvására, a nevelés és oktatás korszerűsítésére irányuló nemzeti programokban.

2008-ban a Nagy László Emlékház is bekapcsolódott a Magyar Irodalmi Emlékházak hálózatába. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával felújított emlékház és az új kiállítások kiválóan alkalmasak a múzeumpedagógiai célok megvalósítására, rendhagyó irodalomórák megtartására és irodalmi kirándulásokra.